
13. téma: Tiszta konyha, rendes ház
10 fontos higiéniai szempont a gasztronómiában
Szentgál mellett, mindentől távol egy különleges gazdaság működik a természettel harmóniában, hátat fordítva a nagyipari elvárásoknak. A biodinamikus elveket követő farm neve is beszédes, Élő Bolygó. Az itt tapasztaltakból nem csak az tanulhat, aki a gazdálkodásban látja a jövőjét, mindenki számára példamutató helyről van szó, akinek fontos a fenntarthatóság és a környezetünk megóvása.
Ifjabb Varga Sándor és csapata olyan irányt mutat, ami a tömegtermelés és a konvencionális gazdálkodás helyett a közösségre helyezi a hangsúlyt, miközben sok embernek munkát és perspektívát adnak.
Ifj. Varga Sándor a nagyvárosi lét, itthoni és külföldi tanulmányok, egy borkereskedés beindítása, valamint egy meg nem valósult üzleti vállalkozás után határozott úgy, hogy megvalósítva régi vágyát vidékre költözik, és gazdálkodóként építi fel új életét. Végső döntésének meghozatalát a Home című dokumentumfilm inspirálta, ami bemutatja, hogy az ember a tömegtermeléssel és a környezet mérhetetlen kiaknázásával miként rombolja a Föld élővilágát. Sándor ennek ellenében kezdett olyanba, ami nem csupán kíméli, de jobbá is teszi a környezetet.
A gazdálkodás során preparátumokat alkalmaznak, ami a biodinamikus művelés kötelező gyakorlati eleme. A preparátumokat évente kétszer, tavasszal és ősszel, a bolygók mozgása által meghatározott időpontokban közösségileg készítik el, a farmon fellelhető természetes anyagokból (trágya, gyógynövények stb.), később pedig a talajra vagy a növényekre juttatják őket. A preparátumok serkentik a talajéletet, láthatóan gyógyítják a területet, de nem kifejezetten fizikailag hatnak, működésük inkább a homeopátiához hasonló.
Egy biodinamikus gazdaság feladata az edukáció is. Az Élő Bolygó esetében a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Waldorf iskolák tanulói évente két alkalommal jönnek tanulni és dolgozni a gazdaságba. Ez nem garancia arra, hogy a gyerekek az itt tapasztaltak után felnőttként biztosan a mezőgazdaságban akarnak majd dolgozni (bár volt példa ilyenre is), inkább új, környezettudatos szemléletmódot ad számukra.
Olvass bővebben a témáról itt…
Élő Bolygó – biodinamikus gazdaság
Szentgál mellett, mindentől távol egy különleges gazdaság működik a természettel harmóniában, hátat fordítva a nagyipari elvárásoknak. A biodinamikus elveket követő farm neve is beszédes, Élő Bolygó. Az itt tapasztaltakból nem csak az tanulhat, aki a gazdálkodásban látja a jövőjét, mindenki számára példamutató helyről van szó, akinek fontos a fenntarthatóság és a környezetünk megóvása.
Ifjabb Varga Sándor és csapata olyan irányt mutat, ami a tömegtermelés és a konvencionális gazdálkodás helyett a közösségre helyezi a hangsúlyt, miközben sok embernek munkát és perspektívát adnak.
Élő Bolygó Gazdaság
Varga Sándor
Ifj. Varga Sándort mindig vonzotta a vidék, de élete során hosszú ideig háttérbe szorult az, hogy komolyabban is foglalkozzon az életmódváltás gondolatával. Először HR tanulmányokat folytatott, majd WSET bordiplomát szerzett külföldön, édesapjával pedig Terroir Club néven borkereskedést is nyitottak Budapesten.
Az akkoriban megjelent Home című dokumentumfilm adta meg neki a végső lökést ahhoz, hogy kilépjen a nagyvárosi mókuskerékből, vidékre költözzön, és ott építse fel új életét. Yann Arthus-Bertrand filmje nagyrészt légi felvételeken keresztül mutatja meg, milyen nagyszerű és változatos a Föld élővilága, és hogyan rombolja ezt az ember a tömegtermeléssel és a környezet mérhetetlen kiaknázásával. Sándor ennek az életmódnak hátat fordítva akart belekezdeni valamibe, ami nem csupán kíméli, de jobbá is teszi a környezetét.
A döntést azonnali lépések követték. Sándor egy Szentgál melletti 56 hektáros területben talált rá arra az ideális helyre, amit elzártsága és nyugalma alapján feleségével, Boczka Szilviával tökéletesnek találtak a gazdaságuk beindítására. Családi segítséggel 2010-ben vették meg a területet, amin az előkészítő munkálatok után 2011-ben gazdálkodni kezdtek. Sándornak és Szilvinek az Élő Bolygó Gazdaság nem csak a munkahelyük, hanem évek óta az otthonuk is. Nagyjából 120 tehenet tartanak itt, malacokat, csirkéket nevelnek, a területek nagy részét pedig legelőként és szántóként művelik.
„Biodinamikusan gazdálkodunk, mert úgy gondoljuk ez jó” – Varga Sándor
Sándorék története nem csupán az életmódváltásról szól, ahol a nagyvárosi ember végül a vidéki életben találja meg a boldogságát, az Élő Bolygó létrehozásával egy biodinamikus gazdaságot alapoztak meg, ami Magyarországon addig kivételesnek számított.
A biodinamikus gazdálkodás szellemi háttere az osztrák polihisztor és filozófus, Rudolf Steiner által életre hívott antropozófia. Alapja és célkitűzése, hogy elfogadjuk, a bolygóért az emberek a felelősek, ezért kötelességük gyógyítani, vigyázni rá. A biodinamikus gazdálkodás során a farmra élő organizmusként tekintenek, ahol minden szereplő és folyamat összefügg egymással. A termőterület tulajdonságaihoz kialakított szerves felépítés biztosítja, hogy a gazdaság hatékonyan, és környezettel harmóniában működjön. Az állatok és a termesztett növények mellett a biodinamikus gazdaság elemei közé tartozik a környező táj, sőt a tágabb környezet is – egészen a csillagokig.
A művelés ritmusa a kozmikus hatások figyelembevétele mellett zajlik (tekintettel például a holdállásra), és nem használ vegyszereket, még organikus, vagy öko permetezőket sem. Ebben a gazdálkodásban az előbbiek helyett úgynevezett preparátumokat alkalmaznak, ami a biodinamikus művelés kötelező gyakorlati eleme. A preparátumokat évente kétszer, tavasszal és ősszel, a bolygók mozgása által meghatározott időpontokban közösségileg készítik el, a farmon fellelhető természetes anyagokból (trágya, gyógynövények stb.), később pedig a talajra vagy a növényekre juttatják őket. A preparátumok serkentik a talajéletet, láthatóan gyógyítják a területet, de nem kifejezetten fizikailag hatnak, működésük inkább a homeopátiához hasonló.
„Akarat, Hit, Isten, Család, Csapat.”
Egy biodinamikus gazdaság nem csak a filozófiai felfogás és a művelés szempontjából atipikus. A rendszer fontos része a dolgozók folyamatos szellemi és lelki fejlődése is. Sándor fontosnak tartja, hogy munkatársai képzett, értelmes és mindenekelőtt jó emberek legyenek, akiknek a személyisége is passzol ehhez a különleges hozzáálláshoz. Nem véletlen, hogy akik itt vannak, legtöbb esetben itt is élnek, és a mindennapokban lényegében egy kommunát alkotnak.
A csapat szellemi fejlődése mellett egy biodinamikus gazdaság feladata az edukáció is. Az Élő Bolygó esetében a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Waldorf iskolák tanulói évente két alkalommal jönnek tanulni és dolgozni a gazdaságba. Ez nem garancia arra, hogy a gyerekek az itt tapasztaltak után felnőttként biztosan a mezőgazdaságban akarnak majd dolgozni (bár volt példa ilyenre is), inkább új, környezettudatos szemléletmódot ad számukra.
„Ez egy előremutató gazdálkodási forma.”
Sándor szerint a biodinamikus gazdaság egy fenntartható, előremutató és igazán innovatív gazdálkodási forma, mert egyszerre minőségi, környezettudatos és közösségi felfogású. Itthon egyelőre csak egy tucatnyian alkalmazzák, és az oktatásban is marginális a konvencionális gazdálkodás mellett. Nem érzékeli, hogy a következő tíz évben jönne majd Magyarországon egy biodinamikusi fordulat, de ahogy a borászatban egyre hangsúlyosabbá válik ez az irány, úgy reméli a mezőgazdaságban is egyre többen ismerik majd meg, és állnak erre át. Itthon is van igény azokra minőségi termékekre, amiket ezek a gazdaságok biztosítanak – egyéni szinten és a vendéglátásban is. Az Élő Bolygó Gazdaság termékeit nem véletlenül találni meg egyre több helyen a Balaton környékén, vagy éppen budapesti kávézókban, éttermekben, delikátesz boltokban.
Tavasszal, a járványhelyzet megjelenése az Élő Bolygó Gazdaság életére is hatással volt: pénteken még 1000 liter tejet adtak el, hétfőn már csak 150-et. Eltűntek a nagyfelvásárlók, így gyorsan újra kellett tervezni: két hét alatt álltak át arra, hogy feldolgozott termékeikkel a lakosságot is ki tudják szolgálni kiszolgálni. Ezt olyan sikeresen oldották meg, hogy hamar elérték az alapanyag-értékesítés pandémia előtti szintjét. Az új idők hatására megtartották a hibrid megoldást: kiszolgálják a visszanyitó vendéglátóhelyeket, de közben egy erős termékpalettával a személyes vevői igényeket is kielégítik. Utóbbival kapcsolatban Sándornak egyetlen, ám annál nagyobb szívfájdalma van: az emberek, még a gazdaságuk tudatosnak hitt vásárlói is nagyon nehezen tekintik alapvetőnek az üvegek visszaváltását, pedig fontos szempont a gazdaság fenntarthatóságát tekintve.
Az Élő Bolygó nagyszerű példa arra, hogyan lehet elhivatottan és sikeresen követni egy újszerű gazdálkodási irányt szemben a konvencionális formákkal. A Gazdaság most van abban a fázisban, hogy lassan eléri az induláskor megtervezett szintet.
A friss tej árusítása és tejtermékek készítése mellett húst is feldolgoznak, és a terület adta lehetőségek szerint bővülnek, fejlesztenek, továbbá javítanak az infrastruktúrán. A folyamatos fejlődés mellett Sándor célja, hogy a megszerzett tapasztalatok alapján 2023-ra megszervezzenek egy közösségi gazdaságot, ahol a gazdaság köré szervezett 200-300 család ellátása a fő feladat.
Ehhez azonban még az kell, hogy a hús és a tejtermékek mellett kellően változatos friss zöldség-kínálatot is tudjanak biztosítani. Ha létrejön ez a közösségi forma, az egészen egyedülálló megoldás lesz itthon, amit remélhetően példaként szolgál másoknak is.
10 fontos higiéniai szempont a gasztronómiában
Eisberg Hungary – Gazsi Zoltán, ügyvezető
Szakmai partner: Bridge Budapest
Tudod, hogy mit eszel?
Az alapanyagról Mautner Zsófival