
17. téma: Minden az alapanyagoknál kezdődik
Tudod, hogy mit eszel?
Az alapanyagról Mautner Zsófival
Innováció, fenntarthatóság, szemléletváltás, fiatalos lendület – lehet, hogy eddig nem ezek a szavak jutottak elsőként eszünkbe a mezőgazdaságról. Két olyan vállalkozást mutatunk be, amelyek megváltoztathatják a gazdálkodásról alkotott korábbi elképzeléseinket. A Valoryz a hazai rizstermesztésben mutat új irányt, míg a Remény Farm teljesen újszerű tervezéssel és szemléletmóddal kialakított gazdálkodással állít másoknak is követendő példát. Ők az agrárium új generációja.
Valoryz – Valentinyi Fruzsina
Sokak számára meglepő, de a magyar rizsnek több évszázados hagyománya van hazánkban. Mária Terézia uralkodása alatt honosodott meg a gabona termesztése Magyarországon, hiszen sok olyan adottságú terület van, amely kiváló a rizs számára: sok a napsütés, elegendő a csapadék mennyisége és adott a megfelelő vízzáró talajréteg.
Valentinyi Fruzsina édesapja mellé társult be a családi vállalkozásba, a Békés megyei Szarvas környékén rizstermesztéssel és feldolgozással foglalkoznak.
Fruzsiék elsősorban a kiváló minőségre és nem a tömegtermelésre koncentrálnak. A Valoryzzel javarészt külföldre termelnek, itthon egyelőre online értékesítést végeznek. Eladásaikban a pandémiás helyzet sem okozott fennakadást, külföldi keresletük nőni tudott. Terveik között szerepel, hogy megjelenjenek a magyar boltok polcain is, de ehhez több rizst nagyobb területen kellene termelniük.
A permakultúra elmélete az 1970-es évekhez, és két ausztrálhoz, Bill Mollison-hoz és David Holmgren-hez köthető. A szemléletmód alapja, hogy véget kell vetni a természet kizsákmányolásának, a cél egy olyan rendszerek alkotása a természet ökológiai folyamatainak lekövetésével, amely fenntartható emberi környezetet teremt. A gazdálkodás során minden tényező egységes rendszert alkot, mely által nő a produktivitás, nincs pazarlás és nem keletkezik felesleg. Az ember is része ennek az ökológiai rendszernek, szerepe a teremtés és nem a pusztítás.
Olvass bővebben a témáról itt…
A MEZŐGAZDASÁG ÚJ GENERÁCIÓJA
Az utóbbi években előtérbe került az igény a minőségi étkezésre, melynek alapja a kiváló alapanyag. A trenddel együtt sok fiatal látta meg a perspektívát a mezőgazdaságban. A beszállító személye sokszor a vendég előtt rejtve marad, pedig érdemes ezt az új generációt közelebbről megismerni. Ők azok, akik időt és fáradságot nem kímélve, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva új irányt képviselnek az agráriumban. Valentinyi Fruzsina kisgyerekkel az oldalán, a rizsföldeken dolgozva vesz részt a családi cég igazgatásában, míg Szép Anna és Goldmann Dávid a városi létből kivonulva a nulláról építettek fel klímafarmot.
VALORYZ
Valentinyi Fruzsina
A magyar rizs említésekor sokan felkapják a fejüket, pedig régi hagyományai vannak az itthoni rizstermesztésnek. Mária Terézia uralkodása alatt kezdtek tudatosan foglalkozni vele, és az 1950-es években már 50 ezer hektáron növekedett itthon ez a gabonaféle. Napjainkra 3200 hektárra csökkent ez a terület, háttérbe szorult a magyar rizs, de szerencsére jelen vannak azok termesztők, akik most is látják ebben az alapanyagban a lehetőséget.
A Kárpát-medencében sok terület kiválóan megfelel a tökéletes minőségű rizsgabona termesztéséhez: biztosított a kellő napsütés, a csapadék és a vízzáró talajréteg is.
Fruzsinával Békés megyében, Szarvas mellett találkoztunk, ahol édesapjával közösen irányítják a Valoryz nevű családi céget. Életük hosszú évek óta kizárólag a rizs körül forog.
Fruzsi édesapja, Valentinyi Károly az 1980-as években találkozott először ezzel a növénnyel rizstelepek tervezése során. Belekezdett a rizsgabona termesztésébe, majd 1993-ban családi vállalkozást épített rá. 2002 óta nem csak a termesztéssel, hanem feldolgozással is foglalkozik a cég.
„15 éves korom óta dolgozom a rizsföldön” – Valentinyi Fruzsina
Fruzsi 15 éves kora óta a földeken van, diákmunkában kukoricát címerezett, fattyazott, búzát és rizst idegenelt. Lehet, sok hasonló korú fiatal kényszerként élné meg ezt a munkát, de ő ebben nőtt fel, sosem lázadt ellene, sőt felnőtt életét is úgy alapozta meg, hogy be tudjon kapcsolódni a családi bizniszbe. Agrármérnöki szakra jelentkezett, később élelmiszermérnöki diplomát szerzett, majd az egyetem után visszatért édesapja mellé a rizsföldekre. Mára kialakult köztük a munkabeosztás, édesapja intézi a nagyobb, stratégiai projekteket, Fruzsi pedig a napi operatív munkát végzi, és a megrendeléseket kezeli.
„Szombaton még hántoltam, vasárnap szültem.” – Valentinyi Fruzsina
Rizzsel foglalkozni – mint a mezőgazdaság bármely területén dolgozni– kemény feladat, ami Fruzsi szerint egész évben tartogat kihívásokat. Ha épp nem a termesztéssel kell törődni, akkor ott az aratás miatti izgalom, majd a feszült várakozás, hogy a szakma milyennek ítéli a termést. A mezőgazdasági munka folyamatos problémamegoldást kíván, jelen kell állni a földeken és az üzemben is ellenőrizni a folyamatokat. Fruzsi példája bizonyítja, hogy nőként is lehet érvényesülni a mezőgazdaság sokszor nagyon férfias világában. Sok munkatársa már akkor ismerte őt, amikor diákként a földeken dolgozott, ez megalapozta azt, hogy ma elfogadják vezetőként. Egy olyan elhivatott nőnek, mint Fruzsina, különösen fontos, hogy magánéletében és a hivatásában is helyt tudjon állni, akkor sem állt meg a munka, amikor a gyermekét várta, most pedig kisfiával együtt van a rizs mellett.
„A minőség a lényeg és az, hogy minél több hazai terméket fogyasszunk” – Valentinyi Fruzsina
Kevés rizstermelő van jelenleg a hazai piacon. Bár könnyebb út lenne a tömegtermelés, Fruzsiék mégis a kiváló minőséget választották a mennyiséggel szemben. Döntően külföldre termelnek, itthon egyelőre az online értékesítés működik Eladásaikban a pandémiás helyzet nem okozott fennakadást, külföldi keresletük még nőni is tudott. Terveik között szerepel, hogy megjelenjenek a hazai boltok polcain is, de ehhez nagyobb területen több rizst kellene termelniük, hogy az áraik versenyképesek legyenek.
Fruzsi fontosnak tartja, hogy minél több minőségi hazai rizst fogyasszanak a vásárlók, mert ennek lényegesen kisebb az ökológiai lábnyoma, valamint tisztább, könnyebben ellenőrizhető gazdaságból származó termékről van szó. Élelmiszermérnökként a kísérletezésbe is sok energiát fektet, kutatja a rizs egyéb felhasználási lehetőségeit. Egészséges és sportos életmódja ihlette a Ricely nevű rizsitalt, ami a Valoryz első önálló terméke. Négy évig dolgozott a fejlesztésén, ma már boltokban és kávézókban is találkozhatunk vele. Ezzel a termékkel egyszerre népszerűsíti a magyar rizst mint alapanyagot, miközben a gabona jótékony élettani hatásaira is fel tudja hívni a figyelmet.
REMÉNY FARM
Juhász Szép Anna / Goldmann Dávid
Juhász Szép Anna és Goldmann Dávid, a Remény Farm alapítói korábban nem kötődtek a mezőgazdasághoz. Dávid IT-s szakemberként, Anna divattervezőként Nagyváradon dolgozott. Nem volt előttük családi minta, saját indíttatásból választották a gazdálkodást és a vele járó életformát. Megismerkedésük után a páros egy kis önellátó gazdasággal kezdte el az agrár munkát Somogy megyében, ahol maguknak és családjuknak termeltek. Három és fél év alatt azonban rájöttek, hogy az önellátás nem egyszerű, nem fenntartható. Rájöttek arra is, hogy szeretnék szélesebb körben megosztani az általuk termelt alapanyagokat, és hozzájárulni a Föld ökoszisztémájának javításához. 2018-ben találkoztak Allan Savory klímafarm koncepciójával, ami új lendületet adott nekik, túlléptek a romantikus tanyasi élet elképzelésen, és tudományos alapokra helyezve kezdték újratervezni gazdaságukat.
„Permakulturális tervezési metódus és holisztikus menedzsment, ez a Remény Farm két fő építőeleme”
Anna és Dávid a nulláról építettek fel klímafarmot, egy olyan fenntartható és regeneratív gazdaságot, ami nem csak megkíméli, hanem javítja is a környezetet. Alapelvük, hogy amit elvesznek a természetből, azt többszörösen vissza is adják. Két gazdálkodási irányt, a permakulturális tervezési metódust és a holisztikus menedzsmentet ötvözve álmodták meg a Remény Farmot.
A permakulturális tervezés során a gazdaságot úgy alakítják ki, hogy egyes részei szervesen kapcsolódjanak egymáshoz és komplex egészet alkossanak, utánozva ezzel a természetes ökoszisztémát. Nem termelnek felesleget és a működésük követi a szezonális változásokat. A permakultúra azonban önmagában nem elég a profitábilis működéshez és a növekedéshez, mert leginkább az ökológiai vetületre helyezi a hangsúlyt, és nem foglalkozik egyéb döntéshozatali, szociális és pénzügyi kérdésekkel.
Dávidék ezért társították hozzá a holisztikus menedzsmentet, aminek alapja, hogy a megfelelő elv szerint végzett legeltetés javítja a talajt (ami utánozza a legelő csordák és a velük együtt mozgó ragadozók hatását), ezáltal a talaj több szenet képes megkötni. A hatékonyság érdekében folyamatosan figyelni kell az összefüggéseket, a módszer fenntartásához és bővítéséhez úgy kell gazdálkodni, hogy az magas profitot termeljen. A holisztikus menedzsmentnek köszönhetően a farm újabb és újabb területeket tud bekapcsolni a gazdálkodási rendszerbe.
A Remény Farmnak tudatosan kerestek rossz minőségű peremterületet, hogy annak feljavításával is szemléltethessék tevékenységük lényegét. Bekölcén a semmi közepére érkeztek, ahol gazdasági épületeken kívül nem volt más. Egyik napról a másikra alapozták meg az új életüket, és 4 napon belül már több száz csirkét gondoztak.
A farmon vegyszerek, antibiotikumok és adalékanyagok nélkül nevelnek állatokat, termesztik a növényeket, tiszta élelmiszereket állítanak elő. Egyszerre csak kevés termékre fókuszálnak, mert a holisztikus menedzsment farm-szinten így működtethető megfelelően. Jelenleg friss tojással, szabadtartásban nevelt, naponta új területre költöztetett csirkékkel látják el a vásárlóikat. A pandémiás helyzet miatt megnövekedett kereslet kezelése nagy kihívás volt számukra, de így is tartották magukat ahhoz, hogy csak annyi csirkét neveljenek és vágjanak le, amivel a farm még fenntartható marad.
„Le akarunk számolni azzal a pesszimista nézettel, hogy az ember jelenléte a környezetben szükségszerűen rossz.”
Anna Nagyváradon divattal foglalkozott, néptáncos múltja miatt előszeretettel viselt díszes szoknyákat. A farmon eleinte csak szürke melegítő nadrágot hordott, ami miatt nem érezte elemében magát, így újra elővette régi ruháit. Rájött, hogy a népi viseletnek az esztétikumon túl hasznos funkciói is vannak, amiket egy tanyán is kiválóan hasznosítani lehet. Boldog színes ruháiban, csillámló gumicsizmájában. A “farm-divatot” az Instagramon is terjeszti, jelenlétének köszönhetően a Remény Farm, valamint az általuk képviselt fenntartható életstílus így sokakhoz eljut. A páros számára nagyon fontos, hogy ez utóbbit szélesebb körben terjessze, mert így tudják a saját tevékenységük hatását is erősíteni.
Korábban sem Anna, sem Dávid nem gondolta, hogy egyszer gazdálkodók lesznek, most mégis úgy látják, ebben találták meg önmagukat. A városi élet után felszabadító számukra az önállóság és függetlenség, amit a farm ad nekik. Továbbá folyamatosan motiválja őket az általuk felépített komplex rendszer működtetése, valamint az, hogy együtt fejlődjenek a farm bővülésével. A növekedéssel nem az a céljuk, hogy több vásárlójuk legyen, hanem az, hogy ezzel minél több területet újíthassanak meg, és saját példájukon keresztül mutassák meg, hogy az ember nem kizárólag csak rombolni tudja a környezetét, hanem tevékenységének lehet építő, pozitív hatása is.
Tudod, hogy mit eszel?
Az alapanyagról Mautner Zsófival
Kifli.hu
Édes Város
Róma Ételbár
Pingrumba
Szaletly