
4. téma: Kávé most
Bányai By Beans, A Kávé Háza – Tóth Sanyi
Caphé by Hai Nam – Vo Son Hai
Espresso Embassy – Gréczi Szilárd
Horizont – Bajkó Péter
Zsivány – Zsigó Ádám
Borászat. Nagyüzem, hatalmas ültetvények, gépsorok, ipari termelés. Lehet, hogy ilyen képek jutnak eszünkbe először a fogalomról, és már nem is látjuk az embert és a szőlőt a tevékenység mögött, pedig ez a két legfontosabb alkotóeleme a bornak. A szőlő és az azt gondozó lélek. Ha ez a kettő egyensúlyban van, akkor a természet működésével összhangban, a tőkék között állva lehet igazán jó bort készíteni. Témánk szereplője két teljesen különböző hátterű ember. Páger Mátyás egy budapesti ingatlan cég franchise partnere, Major Levente az abasári általános iskola igazgatója. Közös bennük, hogy mindketten a Mátrában vágtak bele a borászkodásba. Kicsiben kezdték, türelmesen lépkednek előre, gondolkodásuk alapja a természetközeli szemlélet. Tevékenységük és alázatuk pedig nem csak azok számára iránymutató, akik a szőlővel foglalkoznak.
– Major Levente azért választotta a natúr borászati irányt, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást a szakmában. Hite szerint a szőlő a lényeg, azon múlik minden, de a borásznak ott kell lennie, támogatnia kell a termést.
Major Levente rengeteget foglalkozik, sőt, beszélget a szőlőtőkéivel.
Olvass bővebben a témáról itt…
ŐKET ÉRDEMES KÖVETNI MOST A BORÁSZATBAN
Borászat.Nagy üzem, hatalmas ültetvények, gépsorok, ipari termelés. Lehet, hogy ilyen képek jutnak eszünkbe először a fogalomról, és már nem is látjuk az embert és a szőlőt a tevékenység mögött, pedig ez a két legfontosabb alkotóeleme a bornak. A matéria és az azt gondozó lélek. Ha ez a kettő egyensúlyban van, akkor a természet működésével összhangban, a tőkék között állva lehet igazán jó bort készíteni. Témánk szereplője két teljesen különböző hátterű ember. Páger Mátyás egy budapesti ingatlan cég franchise partnere, Major Levente az abasári általános iskola igazgatója. Közös bennük, hogy mindketten a Mátrában vágtak bele a borászkodásba. Kicsiben kezdték, türelmesen lépkednek előre, gondolkodásuk alapja a természetközeli szemlélet. Tevékenységük és alázatuk pedig nem csak azok számára iránymutató, akik a szőlővel foglalkoznak.
Major Levente és Páger Mátyás
Major Levente: „Minden vágyam, hogy natúr borász legyek”
Levente azért választotta a natúr borászati irányt, mert ez jelenti a legnagyobb kihívást a szakmában. Hite szerint a szőlő a lényeg, azon múlik minden, de a borásznak ott kell lennie, támogatnia kell a termést. És Levi kint van, beszél a tőkékhez. Lépésről-lépésre halad, mindig a szőlő jelöli ki számára a fejlődés útját.
„Azt mondtam nekik: nem kaptok se permetet, se semmi mást. Itt vagyok veletek, oldjátok meg, oldjuk meg együtt. — Ügyesek voltak és megoldották.”
Kolostorba járt iskolába, kirúgták volna, ha iváson kapják. Fiatal felnőttként, tapasztalat hiányában az első boros élménye rettenetes volt. Ennek ellenére már akkor úgy érezte, ez a terület tartogatja a jövőt számára. Később fogalmazódott meg benne, hogy a klasszikustól eltérően másképp, másogy akarja ezt “rendesen” csinálni. Kicsiben kezdte, édesapja garázsában készített bort. Majd családjával pincét vettek, kipróbáltak sokféle szőlőt, kóstoltak, mentek az érzékeik, megérzéseik után. Levi vallja, hogy a borászatban az egyik legfontosabb dolog, hogy az ember megtalálja a saját útját.
Az ízlés és a bátorság mellett ez a szakma folytonos tanulás, tanulni pedig a legtöbbet egymástól lehet. Szakmázni kell és a jó emberekhez kapcsolódni. Nemcsak itthon, hanem külföldön is, bár utazásra nem enged magának sok időt, hogy ne kelljen a szőlőjét magára hagynia, mivel kevés emberre meri jó szívvel rábízni. Levi is érzi a bőrén azt az általános problémát, hogy a munkaerő elhagyja a vidéket. Szerinte sok esetben ezt az emberek megbecsülésének hiánya okozza. Hiába gondolkozik ő másként, nincs könnyű dolga, nagyon nehéz jó munkatársakat találni.
A natúr irány következetes művelése mellett célként fogalmazta meg a bővülést, de óvatosan nyújtózkodik. A valós piacra dolgozik, annyit termel, amennyiről biztosan tudja, hogy el fog kelni. A kereslet nagyszerű visszajelzés számára, és pontosan tudja, ha nincs megfelelő érdeklődés, akkor lehúzhatja a rolót. Most nincs mitől félnie. Borainak híre szájról szájra terjed, a borok nagy része mára külföldi partnereknél landol. A siker titkát egyszerű szavakkal fogalmazza meg: „Én ezt azért csinálom, mert ezt szeretem csinálni, és mert ez jó. Te pedig azért iszod, mert ez szerinted is nagyon jó.” Nincs több kérdés.
„Találd meg a saját utadat mind borász, mind fogyasztói részről. Légy bátor, kóstolj, hagyatkozz az ízlésedre.”
„Ez egy szerelemszakma”
Páger Mátyás egy jól működő ingatlanirodát vezet a fővárosban, ha nem ismernénk, azt is gondolhatnánk, hobbi neki a szőlő, de esetében ez pont fordítva van. Azért dolgozik cégvezetőként, hogy borász lehessen. Nem gondol teherként erre a rengeteg ráfordításra, számára a nyereséget az a feltöltődés jelenti, amit a borász életforma ad.
Az abasári iskolaigazgató Major Levente hasonlóan gondolkodik. Mindene a szőlő, a tőkékre is úgy tekint, mint a diákjaira: hagyja őket szabadon fejlődni, miközben egyengeti útjukat. A tanítás és a borászat neki két olyan hivatást jelent, amik nem csupán megférnek egymás mellett, hanem erősítik is egymást. Úgy tartja, hogy borral dolgozni folyamatos tanulás, hiszen nincs két egyforma helyzet, nincsen két egyforma év, a borászat mindig új célokat ad számára.
„Nem csináltam volna semmit másképp” – Páger Mátyás
Ugyan a szerelem vitte a borász szakmába, Páger Mátyás nagyon racionálisan tervezi az útját és megfontoltan lépked előre. Csiszolja a tudását és a borait, ezáltal folyamatosan új utak nyílnak meg előtte. Fontosnak tartja a kapcsolati tőkét, de ahhoz, hogy bejusson egy fine dining étterembe, szerinte ez önmagában nem elég. Kiemelkedőnek kell lenni, és ehhez a minőséghez ott kell állnia a borásznak a szőlőben, a hordók mellett és a palackok mögött.
„A borászat mindig ad új célokat az embernek, amiért felkel és csinálja. Ha egyszerű üzletnek tekinteném, akkor nem csinálnám. Ez az életforma és feltöltődés az, amit nyereségként tudok elkönyvelni.„
Öko-szemléletű borásznak tartja magát, de nem szereti, ha emiatt beskatulyázzák. Számára ez a filozófia azt jelenti, hogy a szőlő egy olyan játszótér, ahol senki nem határoz meg szabályokat.
Bár az organikus borok aránya még alacsony, mégis kiemelkedő szerepet játszanak a világ borpiacának mozgásában, ami miatt nagy figyelem irányul most erre a szegmensre.
Logikus lépés lenne számára a bővülés, de ebben a kérdésben még óvatos. Keresi azt az egyensúlyt, ami a keresleti igényeket megközelítőleg kielégíti, de még nem válik az általa képviselt minőség kárára. Azt a léptéket akarja tartani, amikor személyesen oda tud figyelni a szőlőre. Vallja, hogy a személyes jelenlét az eladás és az értékesítés során is fontos, így lehet bizalmat kialakítani a vevőivel. A tavaszi korlátozások során a vásárlókkal való személyes találkozások elmaradtak, de több sikeres online kóstolót tartott, aminek az lett az eredménye, hogy a virtuális közönségből később ügyfelek lettek.
Nem kérdés, hogy megéri-e számára a főállása mellett hétvégente a szőlőben robotolni. „Szívvel és lélekkel csinálni valamit, az mindig megéri.” – mondja. És ezt olyan határozottan jelenti ki, hogy nem lehet vele vitatkozni.
„Minden szőlő hangszer, és amíg nem tiszta a hangja addig gyakorolsz, míg tökéletesen nem szólal meg a boron keresztül.”
Bányai By Beans, A Kávé Háza – Tóth Sanyi
Caphé by Hai Nam – Vo Son Hai
Espresso Embassy – Gréczi Szilárd
Horizont – Bajkó Péter
Zsivány – Zsigó Ádám
Pajta
Platán
Nosalty: Házimenza
A történet és receptek.