7. téma: Futár-világ
Netpincér
Wolt
Mit tanulhat egy többmilliárdos forgalmat bonyolító cégtől egy hazai kisvállalat? Ha az Eisbergről van szó, akkor rendszerépítést, struktúrában gondolkodást, a jövő tudatos építését, a társadalmi felelősségvállalás nem csak elméleti, hanem gyakorlati megvalósítását. Egy, a saját területén piacvezető cég életébe bepillantani nem csupán adatok, fejlődés, kínálati és keresleti görbe halmazát jelenti, hanem fontos meghallgatni a vállalat történetét, megfigyelni a felépítését, megtapasztalni a hitelességét is, hiszen ezek vezetnek a hosszú távon is fenntartható sikerhez. Gazsi Zoltán, az Eisberg karizmatikus ügyvezetője a szakma- és termékszeretet mentén olyan szempontokra világít rá a vállalatirányítás kapcsán, amiből rengeteget tanulhatnak a gasztrovállalkozások.
A svájci alapítású Eisberg közel harminc éve van jelen Magyarországon, úgy ismerhettük meg őket, mint a McDonald’s hazai saláta-beszállítóját. A gasztronómiai piac kiszolgálása ma az Eisberg értékesítésének csak huszonöt százalékát teszik ki (az elsődleges és legnagyobb a McDonald’s 15 százalékkal), a döntő része kiskereskedelmi forgalom.
A Bridge Budapest Vállalható Üzleti Kultúráért kezdeményezésében résztvevő ügyvezető az Eisbergnél kiemelt szempontként kezeli az etikus működést, melynek alapja az átlátható és transzparens döntéshozatal és gazdasági folyamatok, a megfelelő bánásmód a munkavállalókkal, a meglévő kapcsolatrendszerek partnerekkel való megosztása, társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó projektekben való részvétel.
Zoltán vallja, hogy az összes lényeges kapcsolat emberekhez köthető, a közös munka attól lesz jó, ha olyanok dolgoznak együtt, akik jól egymásra tudnak hangolódni. A munkavállalók büszkék arra, hogy olyan cégnél dolgoznak, ami jó ügyek mellé áll.
A Bridge Budapest egy magyar vállalkozók által 2013-ban alapított nonprofit szervezet, ami összeköti és láthatóvá teszi az értékalapon és hosszú távon gondolkodó üzleti cselekvőket: az üzleti szegmenst, a civileket és a fejlődni vágyó magánembereket, fiatalokat. A Bridge Budapest víziója, hogy az értékalapú üzleti kultúra katalizálásával versenyképesebbé, szerethetőbbé tegyük a környezetünket.
Bridge Budapest programok többek között:
Pistyur Veronika
A Bridge Budapest egyik megálmodója, társalapítója és ügyvezetője. Eredetileg rendező, kulturális és vizuális antropológus, külügyi szakértő, a Filmművészeti Egyetem oktatója. 2016-ben megkapta a Central European Startup Awards Legbefolyásosabb nő kategóriájának díját. 2019-ben pedig a Forbes beválogatta a Legbefolyásosabb magyar nők listájára. A Startup Hungary kuratóriumának tagja.
Olvass bővebben a témáról itt…
A SALÁTA MÁR NEM KÖRET – EISBERG
Eisberg Hungary
Gazsi Zoltán, ügyvezető
Szakmai partner: Bridge Budapest – Pistyur Vera
„A saláta egy szerethető történet.”
A svájci alapítású Eisberg közel harminc éve van jelen Magyarországon, úgy ismerhettük meg őket, mint a McDonald’s hazai saláta-beszállítóját. A franchise óriás ellátásával kezdtek itthon, majd a csomagolt jégsaláta megjelent a nagy élelmiszerláncokban, majd a hipermarketekben, Az elmúlt évtizedig egyedüli gyártóként és forgalmazóként az Eisberg képviselte a konyhakész, friss salátakeverékeket Magyarországon. A salátás cég évi hét milliárd forintos forgalmat bonyolít, ebből mindössze egy milliárd az exportból származó bevétel. A gasztronómiai piac kiszolgálása ma az Eisberg értékesítésének csak huszonöt százalékát teszik ki (az elsődleges és legnagyobb a McDonald’s tizenöt százalékkal), a döntő rész a kiskereskedelmi forgalom.
Az Eisberg egyik fő vállalati koncepciója, hogy oda telepít gyárakat, ahol a fogyasztók vannak, a cég üzemei maximum 500 km-es körzetben ki tudják szolgálni a felhasználókat.
„Kell egy új saláta!”
Magyarországon még mindig a fejessaláta a legnagyobb területen termesztett salátaféle, pedig a világon létező széles választék közül ez a legkevésbé izgalmas. Az Eisberg Hungary éves feldolgozásának nagyjából fele hazai termesztésű, de a klímaváltozás miatt egyre nehezebb megtermelni itthon a szükséges mennyiséget. Az Eisberg folyamatosan keresi azt a jégsaláta fajtát, amelynek hőtűrő képessége nagyobb, emiatt hazai körülmények között is stabilan termeszthető. A termesztéstechnológia komplexitása miatt egész évben importálni kell a rucolát és a madársalátát, elsősorban Olaszországból származnak ezek az alapanyagok.
„Az utazások során megláttuk mit eszik a világ.”
Magyarországon harminc évvel ezelőtt szinte csak a hosszan tárolható zöldségeket fogyasztották az emberek. Hatalmas lemaradást kellett behoznia a hazai gasztronómiának. Azzal, hogy elérhetőek lettek a magyar nézők számára a külföldi televíziós csatornák főzőműsorai, utazni is egyre könnyebb lett, kinyílt a világ, és az emberek képbe kerültek a gasztronómiai különlegességekkel, trendekkel. A hazai gasztronómiai kultúra követte a nemzetközi példákat, általánossá váltak a jobbnál-jobb főzési technikák, konyhatechnológiai eljárások, megjelent az igény a minőségi alapanyagokra, és ezzel együtt a kereskedelmi kínálat is. Teret nyert az egészséges életmód, megváltoztak az étkezési szokások. A főételként értelmezhető saláták itthon nagyjából huszonöt éve kezdték hódító útjukat, elsősorban a diétázó nőknek köszönhetően. Eljutottunk oda, hogy ma már nemtől függetlenül nemhogy nem ciki, hanem egyenesen trendi salátát enni.
„Eltűnt a dolgozó, nincs aki megpucolja a répát.”
Az Eisberg konyhakész salátáinak terjedését segíti az a trend, hogy egyre nagyobb az igény a gasztronómiai szereplők körében is. Ez annak köszönhető, hogy a kézi munkaerő nagyon megdrágult az utóbbi években, az előkészítő folyamatokra nehezen lehet embert találni, a nem szakértő tisztítás miatt sok a veszteség. Emellett egyre többen törekednek arra, hogy kiváltsák a földesáru-kezelést, és nagyobb arányban tisztított alapanyagot vegyenek.
„A vevő számára a lehető legnagyobb értéket kell előállítani az ehhez szükséges legkisebb erőforrás felhasználásával.”
Az Eisberg a piac edukálásában is részt vállal, a cég vezetői több szakmai szervezetben aktívan részt vesznek. Elsődlegesen abban adnak tanácsot, hogy folyamatfejlesztési rendszer kialakításával, – melynek része az alapanyag, a gépek és a munkaerő harmonizációja, – hogyan lehet sztenderd, szerethető, jól eladható és kiválóan kommunikálható terméket előállítani. Gazdaságossági oldal tekintetében is több fórumon adnak hasznos tanácsokat a vállalkozóknak a lean-módszertan hirdetésével, melynek alkalmazásába az Eisberg is rengeteg energiát fektet. A lean működés a cél, mely az alapanyagok, a folyamat, valamint az emberek tiszteletének hármas egységén alapszik, aminek fő kérdése, hogy hogyan lehet a vevő számára a lehető legnagyobb értéket előállítani a lehető legkisebb erőforrás, idő, energia és erőfeszítés felhasználásával. Ha ezt valaki meg tudja tartani, érteni, az nagy előnyt tud kovácsolni a vállalkozása számára.
„Kereskedelmi fitnesz.”
Egyre több piaci szereplő jön rá, hogy nem érdemes minden egyes árutípust külön beszállítótól berendelni, egyszerűbb és kifizetődőbb egy logisztikai céget megbízni, egy forgalmazótól megrendelni a vállalkozás tevékenységéhez szükséges alapanyagokat. Az Eisberg a zöldség-saláta piacon ezt a praktikumot képviseli és kommunikálja kiválóan. Bár a gasztropiac aránya az értékesítésben meg sem közelíti például a Svájcban mára kialakult arányt a fejlődés folyamatos, napjainkban is két számjegyű az évi növekedés.. Mindezek mellett a hazai piac még mindig rendkívül árérzékeny, ráadásul nem eléggé egészsétudatos: sokan energiaitalra és snackekre költik inkább a pénzüket. Az árérzékeny, ám egészségtudatos fogyasztók részére az Eisberg létrehozott egy termékcsaládot, a Puszta-Betyár-Pántlika mixeket, amelyek a megjelenésük óta rendkívül népszerűek a háztartások körében.
„A hitelesség elhitetése hihetetlen munka, de megéri.”
Az Eisberg nagyon hitelesen, szakmailag megalapozottan kommunikál, melyben a cég ügyvezetését tizenkét éve ellátó Gazsi Zoltán is igen aktívan vesz részt.A cégvezető különleges csapatot épített maga köré, nem csupán a klasszikus megjelenési formákban gondolkodnak, mint az online hirdetések, print megjelenések és rádiós reklámok, hanem nagy hangsúlyt fektetnek az edukációra, melynek egyik eszköze a kóstoltatás. Csak olyan eseményen vesznek részt, ahol a megfelelő háttér biztosítható és minőségi kiszolgálást tesz lehetővé, 2008 és 2018 között évi 360-380 rendezvényen kóstoltattak, a vírus megjelenése óta ez természetesen erősen lecsökkent.. A marketingjük egyik fő eszköze megkóstoltatni a terméket a fogyasztókkal, hiszen sok saját élmény vezet végül ahhoz, hogy egy ország étkezési kultúrája átalakuljon. Nyilván szeretnék, hogy a fogyasztók Eisberg terméket válasszanak, azonban elsődleges céljuk inkább a salátafogyasztás népszerűsítése. Az, hogy napi szinten jelenjen meg a rizs és krumpli mellett a tányéron az egészséges saláta, egyre növekvő arányban.
„Narratívák háborúja.” – Pistyur Vera, Gazsi Zoltán
Gazsi Zoltán számára kiemelten fontos, hogy magánemberként és vállalatvezetőként valódi problémák kapcsán, akár tabukat feszegető kérdésekben is megnyilatkozzon, társadalmi ügyek mellé álljon. Fontosnak tartja, hogy a kiváló termék mellett jó sztori, szerethető és hiteles kommunikáció álljon. A cég képviselőjeként csak olyan fórumokon nyilatkozik, amik az Eisberg márkával összeegyeztethetőek, célja hogy szerethetővé tegye az Eisberget, arcot kössön a termékhez és növelje a cég brand-értékét.
Gazsi Zoltán a kezdetektől jelen van a Bridge Budapest, egy magyar vállalkozók által 2013-ban alapított nonprofit szervezet életében, és munkájával hozzájárul az egyesület víziójának életre keltésében. Céljuk az értékalapú üzleti kultúra terjesztésével versenyképesebbé, szerethetőbbé lehet tenni a környezetünket. Azért dolgoznak, hogy legyenek munkájukra büszke üzleti szereplők Magyarországon.
Fenntarthatóság kérdésében ellentmondásos helyzetben van az Eisberg. Egészséges terméket árul, döntően hazai alapanyagok felhasználásával, ám a termék csomagolása hiába újrahasznosítható, a gyakorlatban a visszagyűjtő rendszer tökéletlensége miatt jelenleg mégsem környezettudatos. Tény, hogy sok műanyagot használnak a csomagoláshoz, főleg mióta nem a fél kilogrammos, hanem az egyszemélyes adagok hasítanak az eladásban, de az ügyvezető úgy értékeli, hogy a termék még így is sokkal több pozitívumot hordoz, mint amennyi hátrányt a csomagolóanyag jelent. A fólia megítélése is változott a vírus megjelenése óta, most éppen nagy előnnyé vált, hogy megvédi a terméket a boltban… Egyelőre kompromisszumot kell kötni ezzel a helyzettel, de Zoltán abban is biztos. hogy ha lesz számukra alkalmas lebomló műanyag alternatíva, akkor az elsők között nálunk jelenik majd meg először.
„Értékalapúság és hosszú távú gondolkodás.”
A Bridge Budapest Vállalható Üzleti Kultúráért kezdeményezésében résztvevő ügyvezető az Eisbergnél kiemelt szempontként kezeli az etikus működést, melynek alapja az átlátható és transzparens döntéshozatal és gazdasági folyamatok, a megfelelő bánásmód a munkavállalókkal, a meglévő kapcsolatrendszerek partnerekkel való megosztása, társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó projektekben való részvétel.
Zoltán vallja, hogy az összes lényeges kapcsolat emberekhez köthető, a közös munka attól lesz jó, ha olyanok dolgoznak együtt, akik jól egymásra tudnak hangolódni. A munkavállalók büszkék arra, hogy olyan cégnél dolgoznak, ami jó ügyek mellé áll.
„A gasztro szétszakad, a közepe kiesik.”
Zoltán szerint a magyarországi gasztrovállalkozások elsődleges feladata az étkezési kultúra színesítése, a minél változatosabb kínálat biztosítása a különféle étrendekhez, amiben egyértelmű fejlődés tapasztalható a hazai piacon. Ugyanilyen fontosnak tartja a vállalkozások fenntartható működését. Sajnálatos jelenségnek tartja, hogy a társadalmi különbségek mintájára a gasztronómiában is kimutatható, hogy vagy a prémiumra vagy a nagyon silány minőségre van kereslet alapanyag és szolgáltatás tekintetében, és ennek a polarizációnak a nyomán a középréteg előbb-utóbb megszűnik.
Mit tud még a kisvállalkozóknak tanítani egy ilyen nagy cég, mint az Eisberg? Gazsi Zoltán azt tanácsolja a gasztronómia szereplőinek, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el az élelmiszerbiztonsági folyamatokban. Fontos, hogy ne csak kipipálják a HACCP-előírásokat, hanem tartsák is be, ehhez gyakorlati tanácsokat nagyon sok fórumon kaphatnak a vállalkozók. A cégvezető ezen kívül a rendszerépítést, a jövőkép megfogalmazását, a minimálisan elérendő eredmények meghatározását tartja megkerülhetetlennek. Szervezetük hatékonyságának növelése érdekében foglalkozzanak a folyamatfejlesztési módszertannal, hiszen a veszteségeikre való pontosabb rálátás segít a jó döntések meghozatalához.
Netpincér
Wolt
Nosalty: Házimenza
A történet és receptek.
Élő Bolygó Gazdaság
Varga Sándor